A lelkem, mint Roland kürtje búg,
Oly rémesen és oly reménytelen.
Rá visszhangozva zendül völgy, halom,
A dermedt honban, csontkemény telen
Búgatja egy magasabb hatalom.

Roland, a hős vezér - így szól a krónika -
Fogván kürtjét, háromszor fújt belé,
A riadót a Roncevallesi völgy
Vissza ezerszeres hanggal veré,
Hogy körös-körül megremegtenek
A sziklák, mint a nyárfalevelek...

De csak nem jött a felmentő sereg.

1919 február 17