Ave Victor: a cirkusz ünnepel.
Caesar, a százfejű, betelt a harccal,
Az arénában márványfehér arccal
Egy gladiator fekszik elesetten.

Az elesett hős szeme félig húnyva,
Tudja: ez sorscsapás, Isten-verés.
Csak testén fut át gyönge remegés,
De nem a rémület rengése az.

Mellén térdel a győző s ráhajol,
Dülledt szeme aláfuttatva vérrel,
Az elesettet nézi kaján kéjjel:
Irgalomért, ha vajjon szólna-e?

Ave Victor! De siess s jól vigyázz!
Soká ne kéjelegj az elbukotton,
Mert, mielőtt szívébe mártanád
Szablyádat, rúg egyet még a porondon
És széjjel zúzza gőgös koponyád!

1919 január 11